English

Jegy

művész


Országos Széchényi Könyvtár Kórusa
2

Országos Széchényi Könyvtár Kórusa

Az Országos Széchényi Könyvtár Kórusa 1970 őszén alakult a könyvtár munkatársaiból és baráti köréből. A kezdetben csupán 16 tagú kamarakórus fokozatosan 35-40 tagú vegyes karrá fejlődött. A könyvtár jelenlegi és egykori munkatársain kívül számos más foglalkozási ág is képviselteti magát benne, többek között pedagógusok, műszaki és közgazdasági területen dolgozók, informatikusok,…
 Tovább

Aktuális programok


Jelenleg nincs futó program!

Az Országos Széchényi Könyvtár Kórusa 1970 őszén alakult a könyvtár munkatársaiból és baráti köréből. A kezdetben csupán 16 tagú kamarakórus fokozatosan 35-40 tagú vegyes karrá fejlődött. A könyvtár jelenlegi és egykori munkatársain kívül számos más foglalkozási ág is képviselteti magát benne, többek között pedagógusok, műszaki és közgazdasági területen dolgozók, informatikusok, akiket a muzsika szeretete, a közös éneklés és baráti együttlét öröme kovácsol egységbe. Jól megférnek egymással a különböző generációk is, a húszastól egészen a hatvan-hetvenes évjáratokig.

A kórus kezdettől fogva azt a célt tűzte maga elé, hogy közkinccsé tegyen olyan ismeretlen vagy kevéssé ismert műveket, amelyeknek kéziratait vagy régi, ritka kiadásait az Országos Széchényi Könyvtárban őrzik. Már az 1970/80-as években rendezett „Musica Rinata” koncertsorozatainak eredményeként sikerült elérnie, hogy a magyar kórusrepertoár általánosan ismert részévé váltak bécsi kismesterek: Johann Georg Albrechtsberger, Michael Haydn, Franz Xaver Süssmayer, Georg Druschetzky művei, a régebbi zenéből kódextöredékek, a Bártfai gyűjtemény egyes darabjai, vagy feltámadt tetszhalálából és kiadásra került Bárdos Lajos „Jeremiás próféta könyörgése” című, politikai okokból sokáig mellőzött remekműve. Ugyanakkor mindig fontos volt a kórus számára, hogy műsorán lehetőleg képviselve legyenek a kórusmuzsika különböző korszakai és műfajai.

A különleges OSZK-repertoárt kezdetben főleg madrigálok és népdalfeldolgozások, illetve Bartók, Kodály, Bárdos művei egészítették ki (Bárdos Lajossal az együttes szoros személyes kapcsolatban is állt). Később előtérbe kerültek a klasszikus és romantikus mesterek, utóbbiak közül elsősorban Liszt Ferenc alkotásai. Különleges alkalmakkor oratórikus művek (Bach, Haydn, Mozart, Schubert, Liszt, Kodály) zenekar-kíséretes előadásaira is sor került, sőt a kórus nagyrészt saját szólistákkal több alkalommal sikeresen előadta Donizetti „A csengő” című kisoperáját is.

A fellépések színhelyei: maga az Országos Széchényi Könyvtár (kiállítás megnyitók, könyvtári rendezvények, önálló koncertek, farsangi műsorok), illetve Budapest és Magyarország számos koncertterme és temploma, újabban leggyakrabban a Zenetudományi Intézet Bartók terme. A kórus rendszeresen részt vesz a magyar énekkari mozgalom közös rendezvényein is (pl. kamarakórus fesztiválok, Bárdos-hetek, múzeumi sorozatok), és amíg létezett a Magyar Rádió „Kóruspódium” sorozata, évente felvételt készített számára és kétszer is nagydíjasa volt.

Több mint négy évtizedes fennállása során a kórus számtalan külföldi vendégszereplésen vett részt, nemcsak a környező országokban (ezeknek magyarlakta területein koncertezni mindig is sajátos missziója volt az OSZK kórusának), hanem Észak- és Nyugat-Európában (Finnország, Észtország, Németország, Franciaország) is. Az együttes sok barátra lelt külföldi kórusokkal szervezett cserelátogatásai során is; különösen tartós kapcsolata alakult ki a Jénai Filharmónia Madrigálkórusával, amellyel 1986 és 2002 között számtalan közös koncertet adott mind magyar, mind német városokban; közösen olyan nagyszabású oratorikus műveket is megszólaltattak, mint Bach Magnificatja, Liszt Koronázási miséje, Kodály Psalmus hungaricusa vagy Duruflé Requiemje. Az együttes kapcsolatot épített ki az osztrák Sankt Veit in Glan kórusával, a komáromi Concordia Kórussal és a Bonni Kamarakórussal is. Az utóbbi idők legjelentősebb külföldi szereplése 2010 novemberében az az egyhetes római tartózkodás volt, melynek során a kórus egy nagyobb együttes részeként a Szent Péter székesegyházban és Albanóban megszólaltatta Liszt Esztergomi miséjének vatikáni verzióját, előadta Liszt „Missa choralis”-át és önálló koncertet is adott az Örök Városban.

Az együttes alapítója és vezető karnagya Eckhardt Mária, aki 1967 és 1973 Az OSZK kórusaközött maga is az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtárában dolgozott zenetörténész-könyvtárosként. Ezt követően a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézet tudományos munkatársa lett, 1986-tól 2009-ig pedig a Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont igazgatója volt, jelenleg ugyanott tudományos igazgató. Az együttes hangképző tanára és másodkarnagya Gupcsó Ágnes, a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének munkatársa és az Operaház Gyermekkarának korrepetitora. Tiszteletbeli örökös vendégkarnagya pedig Jürgen Puschbeck, a weimari Hochschule für Musik Franz Liszt professzora, aki másfél-kétévenként kóruskurzust tart az együttesnek, és a tanult műveket nyilvános koncerten is bemutatja vele.
A kórus 2002 októbere óta egyesületi formában működik. Az Országos Széchényi Könyvtár Kórusegyesület élvezi az Országos Széchényi Könyvtár erkölcsi támogatását. Próbáit minden hétfőn 18.30-21.00 óra között a VI. kerületi Erkel Ferenc Általános Iskolában tartja, és havonta egy alkalommal szombaton egy hosszabb, kétrészes próbát is tart, melynek színhelye az Országos Széchényi Könyvtár.
Esztergomi Liszt Hét - Fassang László és az Országos Széchényi Könyvtár Kórusának közös hangversenye

Esztergomi Liszt Hét - Fassang László és az Országos Széchényi Könyvtár Kórusának közös hangversenye

Budapesti Tavaszi Fesztivál
  • Színész

Ajánlataink


Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00

tétel a kosárban

összesen:


Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!