(...) A célom az volt, hogy egy pesti kültelki históriát vigyek a színpadra olyan primitíven, olyan naivul, ahogy az ilyen meséket öreg asszonyok a külső Józsefvárosban mesélni szokták. Ami szimbolisztikus alak, túlvilági személy itt előfordul, a mögé nem akartam több jelentőséget rejteni, mint amennyit egy szegény csibész ad neki, mikor gondol rá.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2024. május 30. csütörtök, 19:00
Molnár Ferenc: Liliom
Bemutató: 2022. október 07.
„Liliom, egy csirkefogó élete és halála.
(...) A célom az volt, hogy egy pesti kültelki históriát vigyek a színpadra olyan primitíven, olyan naivul, ahogy az ilyen meséket öreg asszonyok a külső Józsefvárosban mesélni szokták. Ami szimbolisztikus alak, túlvilági személy itt előfordul, a mögé nem akartam több jelentőséget rejteni, mint amennyit egy szegény csibész ad neki, mikor gondol rá. Ezért rendőrfogalmazó a Liliomban a mennyei bíró, ezért nem támasztják föl a meghalt hintáslegényt angyalok, hanem az isten detektívjei, ezért nem törődtem azzal, álomjáték, mesejáték, tündérjáték-e ez a kis darab, ezért hagytam meg abban a faragatlanságában és egyszerű folyamatosságában, ami a naiv mesét jellemzi, ahol bizony nem okolják meg nagy gonddal azt, hogy miért kezd el egyszerre csak beszélni a halott. Most már lehet vitatkozni azon, hogy szabad-e a színpadon az írónak primitívnek lennie? A festőknek megvan ez a joguk, a könyvbe író íróknak szintén. De szabad-e, lehet-e a színpadon a szerzőnek naivnak, gyermeknek, hiszékenynek, álmélkodónak lennie? Szabad-e azt kívánnia a közönségtől, hogy ne tegyen föl ilyen kérdéseket: Álmodja ezt a mesét valaki? (...)”
Molnár Ferenc, Pesti Napló 1909-12-07 / 289. szám
Molnár Ferenc örököseinek engedélyét a Hofra Kft. közvetítette.
Szereplők:
LILIOM............................................................. Patkós Márton / Tasnádi Bence m.v.
JULI................................................................. Józsa Bettina
MARI............................................................... Kókai Tünde
MUSKÁTNÉ.................................................... Szandtner Anna
FICSÚR........................................................... Borsi-Balogh Máté
HUGÓ.............................................................. Vajda Milán
HOLLUNDERNÉ, FOGALMAZÓ..................... Znamenák István
HOLLUNDER IKREK....................................... Jéger Zsombor
ESZTERGÁLYOS, SZERÁF............................ Pásztor Dániel e.h.
LINZMANN...................................................... Csuja Imre
Allkotók:
RENDEZŐ: Kovács D. Dániel
DRAMATURG: Bíró Bence
LÁTVÁNY: Giliga Ilka
ASSZISZTENS: Érdi Ariadne
ÜGYELŐ: Dávid Áron
SÚGÓ: Kanizsay Zita
A magyar irodalom egyik legszívbemarkolóbb alkotása felnőtteket, fiatalokat egyaránt megérint. Közös gondolkodásunk és közbeszédünk része lett a grund, amely a miénk, ahogy azt Dés-Geszti csupa érzelem, csupa dallam betétdalában éneklik a szereplők.
Aronsen művének középpontjában egy kusza szerelmi történet és a megállíthatatlan olvadás áll – kérdés, hogy kit melyik fenyeget jobban. A váratlan fordulatok, a tragikomikus helyzetek, a kitörő érzelmek és a végtelen tréfák lavinaként temetik maguk alá a szereplőket..
A Vándorkutya egy ártatlan plüssállat. Üvegszemében felvillannak a felnőttek nagy élethazugságai. Egy játék, ami azokat a szülőket köti össze, akiknek gyermekei egy óvodába járnak. Vándorol családról családra, és közben minden titkot kiszimatol. Edina, a femme fatale vacsorát rendez gyermeke édesapjával, Vilmossal az ovis szülőknek.
A Lóvátett lovagok Shakespeare legjátékosabb komédiája. Naná, hogy több mint 246 szójátékot tartalmaz – ott van mindjárt a címe!
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
