MÁV Festetics/3.
Festetics-bérlet 3. Csaba Péter karmester ezen az estén nagy mesterek ritkán hallható műveivel ismerteti meg a közönséget. több
Festetics-bérlet 3. Csaba Péter karmester ezen az estén nagy mesterek ritkán hallható műveivel ismerteti meg a közönséget. több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2015. május 29. péntek, 18:00
Festetics-bérlet 3.
J. Sibelius: Andante Festivo, Romance, Valse Triste, Suite Characteristic
R. Strauss: Kettősverseny klarinétra és fagottra
A. Dvořák: Noktürn
A. Dvořák: d-moll szerenád fúvósokra és mélyvonósokra, op. 44
Közreműködik: Sándor János (klarinét), Falusi Melinda (fagott)
Vezényel: Csaba Péter
Előző koncertjével szemben – amelynek műsorán három jól ismert szerenád hangzik el –
Csaba Péter ezen az estén nagy mesterek ritkán hallható műveivel ismerteti meg a közönséget. Jean Sibelius, finn zeneszerző híres művei: a hét szimfónia, a Kalevala nyomán komponált nagy szimfonikus költemények, illetve a Hegedűverseny mellett jónéhány kisebb, vonós zenekari művet is komponált. Legismertebb közülük a Valse triste (Szomorú keringő), amely Arvid Järnefelt finn író Kuolema (Halál) c. drámájához írott kísérőzene részlete. Némelyikhez a vonósok mellett még egy hangszert alkalmazott – a Suite caracteristic-ben hárfát, az ünnepélyes hangú Andante festivo-ban pedig üstdobot. Richard Strauss klarinétra és fagottra írt kettősversenyét az Oboaversennyel és a Metamorfózisokkal együtt a II. világháború évei alatt komponálta, amikor visszavonultan élt vidéki házában. A művet a háború után, 1946-ban mutatták be Luganóban. Batta András így ír e művekről: „Strauss velük zárja életműve hídját, azaz ismét visszatér kamaszkora Mozart-Mendelssohn ihletésű műveinek szelleméhez.” Dvořák Nocturne-je a mély, őszinte áhítat hangján szólal meg, a Szerenád fúvósokra, csellókra és bőgőre pedig rokokó kastélyok zenés estjeinek légkörét idézi fel – de a témák már a nem sokkal később komponált szláv táncokat előlegezik.
A magyar irodalom egyik legszívbemarkolóbb alkotása felnőtteket, fiatalokat egyaránt megérint. Közös gondolkodásunk és közbeszédünk része lett a grund, amely a miénk, ahogy azt Dés-Geszti csupa érzelem, csupa dallam betétdalában éneklik a szereplők.
Toldi Miklós a hősiesség és a bátorság, a kitartás és a hűség, a becsület és az emberség példaképe. Arany János elbeszélő költeménye, a magyar irodalom klasszikus remekműve 1846-ban született a Kisfaludy Társaság pályázati felhívására. Toldi Nagy Lajos király nagy erejű vitéze volt, kinek emlékét sok legenda őrizte.
Szívbemarkoló helyzetkomikumok, egymásért vállalt kölcsönös hazugságok és a közösségben megnyilvánuló emberség.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!